A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján olvasható adatok szerint 10 665 milliárd forint ráfordítással két év alatt 21 ezer személy vonható be a szakképzésbe. A program 2006 februárjában indult és az idén záruló elsõ szakaszában 15 500 személy juthat szakképesítéshez. A kezdeti 3,9 milliárd forintos keretösszeget elõször 4,2 milliárd forintra, majd 4,8 milliárd forintra egészítették ki. Az eredetileg tervezett 11 ezer személy helyett így jóval többen kapcsolódhattak be a képzésbe. A Lépj egyet elõre! programot 75 százalékban az Európai Unió, 25 százalékban a magyar költségvetés finanszírozta.

A tanulók véleménye is számít

Az elsõ képzések résztvevõinek véleményét kérdõíves felmérés keretében kérték ki. A válaszolók 45 százaléka ítélte meg munkaerõ-piaci pozícióját kedvezõbbnek az adott tanfolyam elvégzését követõen, 52 százalék szerint viszont az érdemben nem változott. Arra a kérdésre, hogy a tanfolyamot követõen miként változott a munkaerõ-piaci helyzete, a tanfolyam idején is állással rendelkezõ 250 válaszolónak csaknem a fele vélte úgy, hogy ez lényegében nem változott. A regisztrált álláskeresõk közül a 150 válaszolóból 90 vélte így. A több mint 150 nem regisztrált álláskeresõbõl ugyancsak 90 válaszolta ezt. A három kategória átlagában 52 százalék volt azok aránya, akik szerint helyzetük lényegében nem változott, 45 százalék viszont úgy nyilatkozott, hogy kedvezõbb munkaerõ-piaci pozíciót ért el.

A válaszokból kiderült, hogy a kereskedõ-vállalkozó szakmát szerzõ 42 álláskeresõ személybõl 20-nak a tanfolyam után egy hónappal már volt munkahelye. Ez 48 százalékos elhelyezkedési arány. A 25 álláskeresõ közül – akik személy- és vagyonõr szakmát szereztek – 10-nek sikerült elhelyezkednie egy hónap után, ez 40 százalékos arány. Összesen 33 féle szakmai tanfolyamon vettek részt a válaszolók.

A válaszok szerint a Lépj egyet elõre! programról a legtöbben, 25 százalékban az ismerõseiktõl szereztek információt, 22 százalékban a helyi képzõ intézményektõl, 21 százalékban a nyomtatott sajtó útján, 12 százalékban plakátok alapján, 11 százalékban a helyi munkaügyi kirendeltség adott információt, ösztönzést, 5 százalékban a munkahely, 2 százalékban a televízió, 1 százalékban az internet útján, 1 százalékuk pedig egyéb helyrõl szerzett információt. A felmérés idején készített számítás szerint egy-egy résztvevõ átlagosan a képzési költséghez, vizsgadíjhoz, ösztöndíjhoz 259 ezer forintos támogatásban részesült.