Tudományos szempontból hogy ítéli meg a konferenciát? Sikeres volt?

A konferencia megmutatta, hogy a káros, folyamatos stressz leküzdhetõ. Ebben a küzdelemben szerepet kaphatnak a védekezõ mechanizmusok, így a sejteket védõ stresszfehérjék, de nagyon fontos lehet az életmód, a viselkedés megfelelõ átalakítása is. Az elõadásokat járva, a hatszáz tudományos plakátot olvasva én magam is számos olyan fontos, új ismerettel gyarapodtam, amely saját további kutatásaimban is gyümölcsözõ lehet.

Hány tudós jött Budapestre? Mennyi elõadás hangzott el?

A világ összes kontinensének csaknem ezer tudósa jött el, akik 160 elõadást tartottak és 600 tudományos plakátot (posztert) mutattak be. A hét fõelõadás közül ötöt nõk tartottak, amely megmutatta, hogy a világ legkiemelkedõbb tudományos eredményeit legalább olyan arányban érhetik el a nõk, mint amennyire a férfiak.

Milyenek voltak a résztvevõk visszajelzései? A különbözõ tudományterületek képviselõi be tudják építeni mások kutatásait a sajátjukba?

A konferencia négy napja alatt több száz ember állított meg azzal, hogy hálálkodjon a konferencia sikeres megszervezéséért. A századik eset után már legszívesebben a ruhámra írtam volna fel, hogy ezt ne nekem köszönjék, hanem a konferenciát szervezõ nyolcvan kutató középiskolás diáknak.

Tíz évvel ezelõtt megalakult a Cell Stress Society International. Most történt hasonló kezdeményezés egy újabb stresszkutató társaság alapítására?

A Cell Stress Society International az 1997-es, szintén Budapesten megrendezett I. Stressz Világkongresszus sikerének hatására jött létre. A társaság azóta tíznél is több nagyhatású nemzetközi konferenciát rendezett, amelyek egyike volt e budapesti esemény is. Mivel a társaság befogadó jellegû (éppen a kongresszuson történt a szívbetegségek és a stressz-szekció befogadása), a terület kutatói nem kezdeményezték újabb társaság megalakítását.

A kísérõrendezvények jól sikerültek?

A résztvevõk szerint a kísérõrendezvények egyértelmûen életük legemlékezetesebb kongresszusai közé emelték e tudományos találkozót. Gyakori, vicces panasz volt, hogy itt a szabadidõ fogalma megszûnt, mert a kutató olyan szívesen vett részt a relaxáción, a stresszoldó masszázson, a gyógyteán, a Gyurmalin-gyúráson vagy folytatott hosszú eszmecserét a kutató középiskolásokkal a Nagymezõ utca kávéházaiban.

Ezekbe a kávéházi beszélgetésekbe bekapcsolódtak „laikusok” is, vagy inkább csak a kutatók eszmecseréje folyt?

A beszélgetések tényét és helyszínét a Klubrádió segítségével megismerhették a nem szakmabeliek is, akik közül voltak, akik bekapcsolódtak a kongresszus legjobb elõadóinak és az új tudósgeneráció húsz-, harminc-, de akár 16 éves tagjainak angol nyelvû beszélgetéseibe.

Mi volt a kongresszus résztvevõinek a véleménye a gyakorlati stresszoldási technikákról?

A relaxációs technikák, a jóga, de akár az indiai stresszoldó tánc mellett bemutatott „Ouuum” istent idézõ zengzetes hangzata egyértelmûen a résztvevõk nagy tetszésével és helyeslésével találkozott. Bebizonyosodott, hogy a tudomány nem ellensége azoknak a bonyolult jelenségeknek, amelyek megmagyarázására nem képes, hanem a természet komplexitása elõtti alázattal elfogadja azt, hogy a tudományos magyarázatok csak az élet egy bizonyos szeletének megértésére alkalmasak

Úgy tudom, hogy a tudódok is készíthettek mûvészeti alkotásokat a stressz témájában. Ki nyerte a versenyt?

A különbözõ tudományterületekbõl alkotott, négy interdiszciplináris tudóscsapat a konferencia harmadik napján nyolc mûvészeti alkotást készített el. A hulladékpapírból és festõhálóból készült, szemet gyönyörködtetõen kiszínezett, nyertes munka – véleményem szerint – a stressz ellen küzdõ molekuláris angyalkákat ábrázolt.

Emellett hivatásos mûvészek kiállítása is kísérte a kongresszust. Látható lesz ez még valahol?

A kongresszus szervezõi a Belvárosi Mûvészek Társaságával együttmûködésben, Munkácsy-díjas mûvészek közremûködésével harmincnál is több olyan mûalkotást állítottak ki, amelyek a stressz jelenségét járták körül. A kiállítás a kongresszus elõtt a Nádor Galériában, a József Nádor téren volt látható, a mûvekrõl is ott lehet érdeklõdni.