Az alacsonyabb keretszám miatt – hatezerrel kevesebb, mint tavaly – az idén a felsõoktatásba a legjobb diákok kerülhettek be. A bölcsészkarokon például csökkent a felvehetõk száma, ezeket a helyeket átcsoportosították a mûszaki, az informatikai és a természettudományi képzési területekre, hiszen ezek a hiányszakmák – tudta meg a Figyelõnet Manherz Károlytól, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkárától.

„Elmondható, hogy a 17-18 éves gimnazisták már konkrét elképzelésekkel jönnek, talpraesettek, de pályaismeretük általában elég szûk körû. Tanácsadáson részt vett már olyan fõiskolás fiatal is, akit mikor megkérdeztünk, hogy mit is tanul, nem igazán tudott rá válaszolni. Ez szerencsére ritka, a legtöbben azt azért tudják, hogy a kiszemelt szakhoz milyen feltételeknek kell megfelelniük” – mondta Vass Dóra, a Komárom-Esztergom Megyei Foglalkoztatási Információs Tanácsadó Iroda (FIT) munkatársa.

Az ország munkaügyi központjaiban az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány támogatásával 1994 óta mûködnek a FIT-ek. Diplomás szakemberek (pálya- és munkatanácsadó, szociális munkás, gyógypedagógus, pszichológus) próbálják a fiatalokat a számukra helyes útra, a legtesthezállóbb szakma felé irányítani, segítséget nyújtani a pályaválasztási döntés meghozatalában. Gyakran fordulnak meg az irodában tanulási nehézségekkel küzdõ és fogyatékkal élõ diákok is.

A képességek és az érdeklõdés összhangja kell

A FIT-hez betérõ fiatalok – életkoruknak megfelelõen – különbözõ érdeklõdés- és képességvizsgáló, valamint motivációs számítógépes kérdõíveket töltenek ki, ezekbõl a legoptimálisabb esetben kiderül a pályaorientáció iránya. Egy komplex tanácsadó program segítségével például a számítógépes program konkrét szakmákat ajánl az egyénileg kitöltött kérdõívek alapján, valamint a szakma elsajátításához szükséges képzõintézményekig is el lehet jutni. A tanácsadás során a FIT munkatársa elbeszélget a gyerekkel és a szülõvel vagy a tanárral is, megbeszélik az eredményeket, és a tanácsadó javaslatot tesz a további lépésekhez. „Lelki törést még nem okozott a tanácsadás senkiben, nem lett soha sírás belõle, ha szembesítettem a fiatalt azzal, hogy az elképzelései nemigen reálisak” – mesélte Vass Dóra.

Az egyetemre, fõiskolára készülõ fiataloknak a tanácsadás során bemutatják a felsõoktatásban induló szakokat, az országos trendeket, megtudhatják, hogy mibõl kell készülniük a „felvételire”, és információt kapnak arról is, hogy egy-egy szakra hányan jelentkeztek a korábbi években, milyen volt a túljelentkezés. Emellett szakmaismertetõ filmek és írásos bemutatóanyagok állnak a fiatalok rendelkezésére, hiszen néhányan nincsenek tisztában azzal, hogy az adott foglalkozás jól csengõ neve mit is takar valójában. „Volt egy diák, aki kitalálta, hogy zoológus lesz, aztán a szakmaismertetõ film után közölte, hogy õ ezt ugyan nem szeretné csinálni. És egyébként is, biológiából elég rossz jegyei voltak” – tette hozzá a tanácsadó.

„Korábban a gimnáziumokban a humán tantárgyak voltak erõsebbek, mára azonban már kezd megváltozni a helyzet. A középiskolák még mindig nem adnak tökéletes alapot a természettudományos vagy a mûszaki felsõoktatáshoz, de már egyre többen jelentkeznek ezekre a képzési területekre is” – mondta Manherz Károly.

Kapcsolat a munkaerõpiaccal

Vass Dóra mindig elmondja az érdeklõdõ fiataloknak, hogy melyek azok a szakmák, amelyek keresettek a munkaerõpiacon, és melyek azok, amelyekkel nehézkes az elhelyezkedés. Jóval nagyobb az igény a középfokú végzettségû, hagyományos szakmával rendelkezõ munkavállalókra, mint amennyien az ilyen képzéseket választják. Ilyen szakmák például az asztalos, festõ-mázoló, kõmûves vagy a multinacionális cégeknél rendkívül keresett NC-, CNC-gépkezelõ. A diákok viszont inkább a felsõoktatásba próbálnak bekerülni, a jobb fizetés és megélhetés reményében. A média világát károsnak tartja ebbõl a szempontból, hogy sok fiatal csak azért jelentkezik például kommunikáció szakra, mert azt látják a tévébõl, újságokból, hogy a médiában dolgozók magas fizetést kapnak, és sokszor kerülnek a figyelem középpontjába.

Az államtitkár szerint nincsenek jó elemzések, amelyek megmutatnák, hogy milyen szakmák a legkeresettebbek a munkaerõpiacon. A minisztérium tárgyal a munkáltatókkal, ám a cégek nagy része nem tud évekre elõre tervezni a munkavállalók esetében. Az már biztos, hogy csaknem hétezer pedagógus nem fog tudni elhelyezkedni a végzés után, nekik az átképzés lesz a sorsuk.

„Tartjuk a kapcsolatot a munkaerõ-piaci szereplõkkel, bár az elõrejelzések csak rövid távra tudják megmutatni, hogy milyen szakemberekre lesz szükség. Az, hogy egy szakma az iskola befejezése után keresett lesz-e vagy sem, nem tudhatjuk elõre. Ha egy diák ragaszkodik ahhoz, hogy nyelvtanár lesz, nem beszélem le róla, de elmondom neki, hogy mire kell számítania. Tudnia kell, hogy napjainkban sajnos egyáltalán nem biztos az elhelyezkedése az oktatás területén, viszont adott szakmával akár tolmácsként, fordítóként vagy idegenvezetõként is dolgozhat” – fûzte hozzá Vass Dóra.

Manherz szerint, ha a diák tisztában van azzal: nem biztos az elhelyezkedése például tanárként, de mégis vállalja, hogy elvégzi az egyetemet, akkor is kínálhatnak majd a cégek olyan állást neki, amely megfelelõ lesz számára. Azt nem teheti meg a minisztérium, hogy a felsõoktatást teljesen a munkaerõpiac igényeihez alakítja, s szigorúan csak olyan szakembereket képez, amelyekre a cégek „megrendelést adtak”. Mert akkor elvész az egyetemek kutatási bázisa, középiskolás szintre süllyednek.